Varró Dániel költő, a második Holnemvolt Fesztivál fővédnöke, ezt a köszöntőt írta nekünk:
Ha a vers az, amit mondani kell, mint ezt Kányádi Sándor bácsi hangoztatni szokta, – mert amit a költő papírra vet, az csak egy kotta, – és csak ha elmondják, akkor lesz szárnya, ni, – és kezd el szállani, – hogy kinyílnak tőle télen is a rózsák, – és a megbabonázott hallgatóság – szívenütötten és kupáncsapottan – ül, és néz ki a fejéből csak ottan, – mert nem tudja, mi röpült el fölötte, nikkelszamovár vagy aeroplán-e, – akkor a mese pláne. Mondani kell és hallgatni a mesét, – adni kell a bennünk lakó gyereknek egy esélyt, – kell a sok napi hülyeség ellen egy attak, – stresszoldó a középkorúaknak, – fiatalítószer a véneknek, – stand-up comedy a léleknek.
